Sokat beszélünk mostanában az időjárás és az éghajlat változásáról, sőt politikai programnak is beillik. Valóban tapasztalhatjuk a környezeti tényezők átalakulását, de hát azért az öregek emlékeznek rá, volt már ilyen. Természetes, hogy fordulatok okán a lakókörnyezetben is új kihívásokkal kell szembe néznünk. Például a  2019-es évben májusban a megszokottnál nagyobb csapadék “örvendeztetett meg”. Gyep szempontból ez szártő-érintettségek és gomba betegségek sokaságának tüneteivel jelentkezett. A mögöttes okokat vizsgálva gyepanalízis során gyakran találkozunk olyan problémákkal a kertekben, melyek a talajok víz egyensúlyával, a felesleges vizek elvezetésének hiányával vannak összefüggésben. A talajok vízgazdálkodása alatt  a talajban lévő víz mennyiségét, állapotát, formáját és mozgását értjük. Súlyosabb esetben pangó vizek alakulnak ki, melyek a növények különösen a gyep életkörülményeit veszélyeztetik, vagy ezen túlmenően, ha a szártövek tartósan vízben állnak, rothadást idéznek elő. Ebben az esetben szinte elkerülhetetlen a gyep részleges vagy teljes pusztulása.

Csónakkal a kertben? Talán idáig nem fajul a helyzet.

Mit csinálunk rosszul? A talajok vízszolgáltatása, elengedhetetlen a növényi élethez. A talajban található víz a növények számára biztosítja a tápanyagok oldódását, felvételét, meghatározza a növény biológiai, fizikai és kémiai folyamatait. 

Igen, a talajban a víz folyamatosan áramlik, de merre is?

Milyen erők, tényezők befolyásolják a vizek áramlását?

Elsődlegesen a  gravitáció hatására lefelé szivárog a víz, amennyiben telítődik a talaj, abban az esetben a föld felszínen áramlik tovább a víz, szerencsés esetben földfelszíni víz elfolyik, szerencsétlen esetben megreked. 

A talaj részecskék között a talajvízből felfelé áramlást okoz az úgynevezett “kapilláris erő”. De más tényező is befolyásolhatja az áramlást, ez az “adszorpció” a talaj szilárd alkotóinak felszínéhez kötőerő. Így a kötődés mértékét befolyásoló kémiai tulajdonságok, hézagok,hőmérséklet, vízben oldódó anyagok mind, mind befolyásoló faktorként  tudnak fellépni.

Mit értünk a talaj vízkapacitásán? A talaj csapadék alkalmával elnyeli a vizet a feltalaj mint egy szivacs magába szívja a víztömeget. Természetesen ennek határa van, ezt nevezzük maximális víz kapacitásnak, amennyiben a talaj eléri a vízfelvevő képességének határát, a felesleges vizet el kell vezetni. 

Ez akkor itt egy medence? Mit tudunk tenni vele?

Sok esetben a feltalaj alatt vízzáró, általában agyagos réteg található, amely “medence hatást” kelt. Ha oldalról kerítés vagy ház alap határolja a gyepet a “medence” tökéletes lesz. A kert, illetve a gyepfelület alatt lévő talajvíz gazdálkodását befolyásolni tudjuk, egyrészt manapság már léteznek olyan anyagok, amelyek a  felesleges vizet felszívják tárolják és szükség esetén leadják (adszorpciós  polimer anyagok) és hatékony új szerek pl. talaj kondicionálók, amelyek akár a növények immunrendszerét megerősítik a talaj mikroorganizmus közösségét használva   kialakul egy morzsalékos talajszerkezet, ennek segítségével vizet köt és jelentősen javul a vízelvezetés is. Így létre jön egy egészséges víz-levegő arányú talaj, amelynek jelentősen javul a hő háztartása is, ilyen puha és lélegző talajon nincsenek levegőtlen víz nyomásos foltok. A szerves anyag tápanyagozás révén kialakítható  morzsás szerkezetű puha talaj, amelynek talaj kapacitása nagyobb, az esőzések után a mikroorganizmusok által kialakított kapilláris rendszeren akadálytalanul el tud folyni a víz, az altalajba és nem pang, ami a gyepgomba betegségek előidézője lehetne. A talaj kondicionálók feladata, hogy a talaj körülményeket javítsa a levegő és vízháztartás egyensúlya megteremtődjön, javuljon a taposás következtében, a műtrágyázás,és a mindennapi kert használat által bekövetkező romló  talajszerkezet.

Ha segítségre van szüksége a gyep talajának illetve annak vizelvezetésének  javítására, hívja az illetékes Pázsit Doktort!

Keresd az illetékes Pázsit Doktort! 

Bárány László

Közép- Buda Pázsit Doktora