Gyeplazítás és gyepszellőztetés,
rutin amit az angol lordok jól ismernek
Különösen tavasszal szembetűnő, hogy a föld felületén egy filcszerű nedves, világos szürke színű réteg képződik, mely egyre inkább körülöleli, később már fojtogatja a füvet. Nem igazi filcről van szó, hanem a fűnyírás után rendszeresen a talajon hagyott fűzúzalékból, különböző elhalt növényrészekből álló szövedékről, mely gátolja a fejlődő füvek lélegzését, tápanyaghoz jutását és megjelenését a fű rohadása és különböző betegségek, gyomnövények elterjedése követhet. Az egész évben felhalmozódó és télen szinte áthatolhatatlanná váló filc réteg alacsony pH-ú, szivacsszerűen magába szívja a nedvességet, mintegy szigetelőrétegként lehetetlenné teszi, hogy a víz, a levegő és a tápanyag a földbe juthasson, így a gyep táplálását megakadályozza.
A téli időszakban a fű növekedése leáll, a fényszegény és nedves évszak a legideálisabb életfeltételeket biztosítja a gyep egyik legnagyobb ellenségének a mohaféléknek, amelyek gyorsan teret nyernek és elszaporodnak. Ha szeretnéd, hogy a gyep hamar visszanyerje erős és egészséges kinézetét, mindjárt tavasszal a növekedési fázis legelején meg kell szabadítanod a füvet a szár tövénél felhalmozódott téli filctől! Ezt a munkamozzanatot gyepszellőztetéssel vagy még inkább, gyeplazítással éred el. A gyep lazítása során rést nyitunk a levegő, a víz és a tápoldatok számára, hogy azok könnyebben juthassanak a talajfelszín alá. A beavatkozás következtében az elhalt növényi részek eltávolítása is megtörténik (gyepszellőztetés).
Gyeplazítás során eltávolításra kerül a gyepfilc, valamint a talaj felső része meglazul, a barázdákon át bejuthat a csapadék, tápanyag és a napfény.
A gyeplazítás rengeteg filcet termel ki!
Kollégáink gyepsöprűvel buckázzák össze a kitermelt elhalt növényi részeket.
Kihagyhatom a gyeplazítást?
Semmiképp nem javasolnám!
Évenkénti alkalmazása ajánlott, hisz a gyep lazítása, szellőztetése, (levegőztetése) a szárazságtűrés fokozásának alapja is. Kötött, az eddig nem tápoldatozott talajoknál kötelező jellegű! Ha nem avatkozunk be, az elhatalmasodó moha hamar felszámolja a gyepet. A filcréteg nem csak kedvező feltételeket teremt a moha számára, avval hogy a vizet képes megkötni és így annak a talajba jutását megakadályozni evvel viszont a talajfelszínről táplálkozó mohát táplálja, hanem a gyepgyökérzetének normális növekedését is gátolja, ami főképp nyáron válik nyilvánvalóvá. A fű gyökere oda törekszik, ahol a víz és a tápanyagok könnyebben elérhetőek, ezért a gyep gyökérzete a föld közvetlen felületénél alakul ki, ahelyett, hogy a föld mélyebb rétegei felé igyekezne. Ez a helyzet aztán a nyári szárazabb, meleg periódusokban mikor a talajfelszín átmelegszik, kiszárad, a fű pusztulásához vezet. A filcréteg más módon is árthat füvünknek, a talaj közelében egy rothadó közeg alakul ki, amely különböző gombabetegségeknek és fertőző vírusbetegségeknek lehet okozója.
A gyeplazító gép nyiladékot nyit, emellett az elhalt, de le nem bomlott gyökér és szártő maradványokat is felszínre dobja, szinte megtisztítja a gyökérzónát. Gyepszellőzetés, gyeplazítás legkedvezőbb időpontja a tavasz illetve kora ősz. Nyáron kerüljük ezeket a munkálatokat, a növény megsínyli a beavatkozást! Lehetőleg akkor lássunk neki, ha a fűszálak szárazak!
Mikor jobb ha kerüljük a gyeplazítást, vagy a gyepszellőztetést?
Kifejezetten káros hatású a gyepszellőztetés és a gyeplazítás abban az esetben, ha a gyep beteg. A gyepbetegségek jó része a szártöveket és a gyökérnyakakat támadja meg, amelynek okán a növény a fizikai behatást nem tudja elviselni. Ilyen esetben a beavatkozás után drámai növénypusztulással kell számolnunk. Sajnos a betegségek kezdeti szakaszában lévő pázsitok esetében is, gyors leromlás jelentkezhet gyeplazítás után, mert a gyepápoló gépek a fertőzést széthordják. Ezért a gyepszellőztetést és a gyeplazítást mindig betegség kontroll előzze meg!
Miért sok a kétkedés a gyepszellőztetés, levegőztetés, lyuggatás és a gyeplazítás körül?
Mert annak megítéléséhez is komoly tapasztalattal kell rendelkezni, hogy melyik munkamozzanatra mikor van szükség. Ezek a tevékenységek valóban a szakmunka körébe tartoznak, beszélhetünk, írhatunk róla, de csak gyakorlatban sajátíthatók el teljes körűen. Mikor melyiket kell választani? Mikorra ideális ütemezni? Milyen előkészítő munkálatoknak kell megelőzni? Milyen mélyre kell beállítani a munkamagasságot a különféle gépeknél? Mennyire lehet nedves a talaj vagy a gyep? Milyennek kell lenni az eredménynek, mi okozhatja, ha nem olyan, kell ezen ezért aggódni? Ezeket a kérdéseket a helyi körülmények és feltételek ismeretében lehet csak érdemben megválaszolni.
A gyepszellőztetés és a gyeplazítás előtt a gyepet javallott rövidre nyírni, mert így az igénybevételt jobban viseli. Ha a gyepterületen automata öntözőrendszer van lefektetve, az öntöző fejeket jól láthatóan meg kell jelölni, mert a gépek a fejeket elnyírhatják.
A gyeplazítás munkamélységét a gyepalkotók fajtajellegének figyelembevételével válasszuk meg! A vékonyszálú fajok esendőbbek!
„Tisztában voltunk a gyeplazítás fontosságával, de évekig kísérleteztünk, először kézi szerszámmal próbálkoztunk, ami igen fárasztó munka volt. Következő évben kölcsönöztünk egy komolynak hitt gépet, amelynek olyan életlenek voltak a kései, hogy nem vágtak rendesen a talajba. Ez után egy olyan szakember érkezett, akinek el kellett magyaráznunk, hogy keresztben és hosszában is meg kell járatni a gépet. Most már a feladatot a Pázsit Doktorra bízzuk, csak akkor csinálják, ha kell, és olyan mélyen, ahogyan szükséges.”
Szabó Gábor
vállalkozó
A gyeplazítógép az egyik leghasznosabb, mással nem helyettesíthető pázsitápoló, gyepgondozó berendezés, használata nagy gyakorlatot kíván és a gép is drága, de a Pázsit Doktor vállalkozások mindegyike olyan áron áll rendelkezésedre, hogy véleményem szerint boldogan döntesz úgy, hogy nem Te vállalod.
Ha szeretnél angol pázsitot a kertedben úgy, mint az angol lordok…
…hívd a helyi Pázsit Doktor-t!
Csík László
Győr – Moson – Sopron megye
Pázsit Doktora