Hogyan működik a kétszikű gyomirtás hatékonyan a gyepen?

A növényvédelmi szolgáltatások során gyakran előfordul, hogy a kerttulajdonosok elképzelései távol esnek a szakmai realitástól, ezért tartjuk fontosnak, hogy Téged, mint leendő Megrendelőnket ellássunk mindazzal az információval és tudással, ami segít igényeidnek és lehetőségeidnek megfelelően jól dönteni egy ilyen szolgáltatás igénybevételekor.  

Ha szeretnél tisztán látni a kétszikű gyomirtás folyamatával, lefolyásával és az elvárható eredményekkel kapcsolatban, akkor ezt a cikket Neked írtuk!

Sokan már az elején rosszul indítanak. Ne tedd!

Első lépés gyomfelvételezés, azaz a gyomok felismerése, azonosítása és irthatósági szempontból kategóriákba sorolása. Ezt a feladatot mi, Pázsit Doktorok először a gyepanalízisnél, majd utána minden gyepkezelés alakalmával elvégezzük.

Kihagyhatatlan mozzanat, mert sok esetben olyan gyomok, növények pusztulását várja a tulajdonos, amire az adott elvégzett kezelés igazából nem is képes. A másik tévútra a gyomirtás ütemének, a kezelések számának és a gyommentesség elvárt idejének laikus megközelítése miatt tévedhet a Megrendelő. Így könnyű a csalódás ingoványában ragadni és meg nem értettségbe, elégedetlenségbe torkolhat a növényvédelmi szakemberrel való együttműködés. 

Javaslom, hogy a kezelések elkezdése előtt közösen nézzétek át kezelésbe vont gyepfelületet, hogy Te elmondhasd, hogy mi zavar, a szakember pedig tudjon reálisan tájékoztatni a gyomkontroll várható feltételeiről, eredményességéről és üteméről. Hidd el, sok bosszúságtól és félreértéstől óv meg ez az alkalom, nem beszélve arról, hogy valószínűleg azonnal tájékozottabb leszel az átlagnál.

 

Mi is az a sokszor emlegetett „kétszikű”?

 

A növényrendszertan a sziklevél száma szerint egyszikű, kétszikű és sokszikű növényeket különböztet meg, mi a fűben az egy- és kétszikűekkel találkozunk. A két rendszertani osztály egyedei a gyökérzet, a levélzet és egyéb morfológiai tulajdonságok tekintetében is különböznek. Ez a státusz mely lehetőséget biztosított a biokémikusok számára szelektív gyomirtószerek megalkotására és a növényvédelmi szakemberek számára pedig ezek alkalmazásra, oly módon, hogy a másik növénytársulás egyedeit a beavatkozás nem érinti. Tekintettel, arra, hogy a gyepalkotók egyszikűek, a gyepből a kétszikű gyomok szakszerű beavatkozás mellett eltávolíthatók. Jó hír, hogy a gyepben megbúvó gyomok többsége a kétszikűekhez tartozik.

A kétszikű gyomirtószerek többségét a növények levéllemezén keresztül való felszívódással lehet a növénybe juttatni és arra a növényre van hatással, ami kellő fejlettségi állapotban találkozott a kijutatott növényvédő szerrel. Az ilyen szerek mag állapotra nincsenek hatással, a túl fejlett egyedek esetében pedig csökkenő hatékonysággal kell számolni. Léteznek gyomelfojtó, csírázásgátló technológiák, azonban ezeket magánkerti monokultúrákban nem tudjuk eredményesen használni.

 

Miért fontos a gyomirtás időbelisége?

A gyomokat kelési idejük szerint is lehet csoportosítani, így vannak tavasszal, nyáron és ősszel (de folyamatosan) kelő gyomok is. Ha ezt megérted, akkor azonnal rájöhetsz arra, hogy egy-két alkalommal elvégzett gyomirtás hatékonysága alacsony, csak az aktuálisan jelenlévő gyomokat irtja, így ettől hosszútávú eredményt elvárni nem igazán lehet. A minimálisan javasolt gyomirtási ciklus 1 év, tehát az első gyomirtási kezeléstől számítva rendszeres kezelések mellett is egy esztendő múlva várható a gyommentesnek tekinthető állapot.

 

Ismered a 80/20-as szabályt?

Itt is jelen van. Egy gyepfelület gyomosodásának 80%-át a talajban lévő gyommagvak adják, a maradék 20 %-ért pedig a szél és a madarak tehető felelőssé. A gyomirtó kezelés sorozatok első ütemben a kikelt, zöldellő gyomokat célozzák, a későbbiekben kerülhet sor a talaj gyomkészletének kihajtatására és irtására. Megfelelő technológia esetén az első éven át rendszeresen 3-4 hetente elvégzett kezelések képesek megtisztítani a felületet és a talajt, így a második évben csupán az utólagosan bekerült gyomok adnak feladatot az fent említett arányban.

Növényi kultúra függvénye, de gyomok magjainak többsége a talaj felső 0-8 cm-ben kerülnek olyan körülmények közé, hogy csírázásnak indulnak. Ehhez megfelelő talajhőmérsékletre, csapadékra és fényre van szükség, míg ennek hiányában a magok hosszú évekig, akár évtizedekig is várnak a kikeléshez szükséges körülményekre.

Nem annyira szembetűnő folyamat (mert nagyon lassan történik), de a talaj szemcséi formájuk és méretük függvényében mozognak a talajban, ugyanezt teszik a magok is. Ez az egyik oka, hogy a talaj megbolygatása nélkül is megjelenhetnek eddig a felületen nem jellemző növények, füvek, gyomok egyaránt. A másik ilyen ok – a már említett- a levegőben szél és madarak általi “beköltözés”, vagy ilyen tényező lehet az emberi beavatkozás is, mondjuk a vetőmaggal való vetés is.

Kérem a Pázsit Doktor segítségét!

Bárány Szabolcs

Észak -Pest

Pázsit Doktora

hu_HUHungarian