Gyepszőnyeg tudáscentrum

Melyiket válasszam gyepszőnyegezést vagy fűmagvetést? 

Általánosságban, a minőséggel szemben támasztott követelmények, a költségvetés nagysága, helyi adottságok, a létesítendő terület nagysága valamint az időbeli tényezők határozzák meg, hogy füvesítünk vagy gyepszőnyeg fektetése mellett döntünk.

Mit tegyek ha, azonnali megoldást akarok? 

Gyepszőnyegfektetéssel juthatunk leggyorsabban jó minőségű füves területhez.
Ha idő korlátod van, vagy érthető módon mielőbb birtokba szeretnéd venni a gyepfelületet (türelmetlen vagy) mindenképpen ezt az utat válaszd!
A gyepszőnyeg értéknövelt termék, melynek komoly időbeli előnye van a vetett fűvel szemben.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyepszőnyeg előállítás is füvesítéssel indul. A füvesítés után a gyepiskola mintegy 14 hónapig biológiai optimumon tartva neveli a gyepet, mire az eléri a beépíthető állapotot, és felszedésre kerül.
A korszerű vetési eljárások is- fajtajellegtől függően-, két -három hét alatt produkálnak növendékfüvet, amely még nem taposható, csak látszik, hogy valamikor itt gyep lesz.

Melyik a biztonságosabb? 

A gyepszőnyegezés kockázata jóval alacsonyabb, mivel ez esetben egy “felnőtt” növényi populáció kerül kihelyezésre, földágyban, míg a vetés során növendék füvek hajtanak teljes kelési kockázattal. Csalódás érhet, viszont akkor, ha az előkészítő munkákat nem végzed el, vagy végezteted el megfelelőképpen.
A vetés esetén problémát jelenthet a nem megfelelő vetési időpont, a kevés vagy túl sok csapadék, az elmosás, a szél, az erózió, a madárkártétel, a gyomosodás illetve a növendékfüveket támadó betegségek.

Mikor lehet?

Füvesíteni az európai éghajlaton tavasszal és ősszel ajánlott. Nyáron a kevés rendelkezésre álló vízzel szemben felmerülő nagy vízigény, a nagy párolgási veszteség és a csirázási- és növendékérzékenység hiányos, foltos, könnyen gyomosodó eredményhez vezethet. A korai vagy késői vetések esetén fellépő hideg, esetleg fagy szintén károsíthatja a növendékfüveket. Az őszi vetés előtt nem árt már jóval előtte, augusztusban a gyomirtást, pihentetést, újbóli gyomirtást megkezdeni, a talaj-előkészítési munkálatokat elvégezni. Mindenképpen ajánlatos a vetéssel megvárni az általában augusztus vége felé beköszönő hűvösebb időjárási ciklust. Ez az időszak nem csak azért kedvező mert már gyakoribb a csapadék előfordulás, hanem azért is mert kisebb a párolgási veszteség. Az őszi időszakban már nem kell az egynyári gyomok oly mértékű fellépésétől tartanunk, ami a tavaszi időszakban mindenképpen fenyegeti gyepünket. Az őszi telepítésű gyepet tavasszal már szelektív gyomirtó szerekkel kezelni lehet, tehát meg van azaz előnye, hogy jövő tavaszra, nyárra már élvezhető gyeped lesz. Még az elkésett őszi vetés is kecsegtet eredménnyel, tekintettel az elmúlt évek viszonylag enyhe teleire. Ennek a megoldásnak természetesen van kockázata, ha az éppen kibújó növendékfüveket éri fagykárosodás, de ez egy tavaszi pótlással még mindig kisebb munka, mintha a fedetlen földfelületet a gyomok lerohanása után az elejétől kezdve újra művelésbe kellene fogni. A tavaszi “nagy ébredés” a vetéseket is segíti, ha úgy jön ki a lépés nyilvánvalóan vetni kell, de feltétlen számolj avval, hogy bizonyos mértékben gyomosodni fog.
Ha a hagyományos vetés kockázatairól szeretnél bővebben tájékozódni azt A fűmagvetés buktatói, melynek a legtöbb ember áldozatul esik című oldalon megteheted.

A gyepszőnyegfektetés lehetséges időintervalluma jóval szélesebb. A nyár a megfelelő öntözés biztosítása mellett telepítési időnek számít, de a tavaszi és őszi időpontok is jelentősen kitolódhatnak. Fontos azonban, hogy a fagyok beköszönte előtt a legyökerezés fejeződjön be.

Melyiknél van nagyobb esély az egyöntetűségre?

A gyepszőnyeg “gyártását” általában szakszerű módon végzik, az eredmény nagyobb része lerakáskor kontrollálható. Ez egyöntetűséget a talaj-előkészítés hiányosságai, a lerakás szakszerűtlenségei, illetve a legyökerezés anomáliái okozhatják. Ideális állapotban a gyepszőnyeg gyökérzete hamar összedolgozódik a fogadó talajjal, annak előtrágyázott, tápanyagozott tartalékaiból táplálkozik. Ha ez a folyamat nem megy végbe, a gyepszőnyeg feléli szállítási földrétegének tápanyagait, gyökérzete nem fejlődik megfelelőképpen, nem tud megfelelő kapcsolódást kialakítani a talajjal, a gyep fokozatosan satnyul, végül elhal. Több helyen tapasztalhatjuk, hogy a többéves gyepszőnyeg tényleges szőnyeg módjára az összedolgozódás hiánya miatt felhajtható. A legyökerezést a gyakori öntözés is akadályozhatja, mert ez esetben a gyökerek a talaj felső rétegéből nyernek vizet.
A füvesítés során is ugyanúgy követelmény a tápanyaggal feltöltött, előkészített, apró morzsás, enyhén tömörített, fertőtlenített, gyom és idegen anyagmentes, simított felület, de bizonytalanságot okozhat a vetőmag nem megfelelő minősége, vagy a nem odaillő fajtaválasztás, (árnyék- vagy szárazságtűrés hiánya) Veszélyeztetheti a gyepborítás egyenletességét a lakókörnyezet közelsége (taposás, talajegyenetlenségek).

Mi a helyzet a gyomokkal?

A vetett fűben számíthatunk arra, hogy a gyomok felütik fejüket, jelentős problémát okozhat több hónapon keresztül még akkor is, ha a területet rendszeresen átvizsgálod. A gyomokkal szemben csak a minél alaposabb előkészítés, és a kelés utáni kézzel húzogatás nyújt némi ellenhatást, a növendék füvekben szelektív gyomírót nem lehet használni, ez esetben csak ősszel. Sajnos a szerves trágya bedolgozása is növeli a gyomosodás mértékét! Talán még a nyírás utáni hengerezést ajánlott megpróbálni, mert azt a fű szereti, a gyomok szárát pedig összetöri. A helyes sorrend: nyírás, hengerezés, öntözés! Nedves gyepre ne húzz hengert!
Ne veszítsd el lelkesedésedet ez visszafordítható folyamat, igazán nagy baj akkor adódik, ha a folyamat végleg ki kerül kontroll alól, ekkor valószínűleg Pázsit doktor®-t kell igénybe venni a gyominvázió visszaszorítására.
A gyepszőnyeg egyrészt felnőtt füvekből áll, így ellenálló képessége is nagyobb, másrészt legtöbbször “kezelten” kerülnek értékesítésre. Rendszeres kontroll mellett az első két évben csak igen ritkán okoznak problémát a gyomok, de a harmadik évben már általában számíthatsz megjelenésükre.
Ez nem vonatkozik ez arra az esetre, ha az előkészítés nem volt megfelelő! A legagresszívebb gyomok, mint például a tarack vagy a parlagfű, amennyiben nem távolítottad el a “fogadó” talajból, áttörhetnek.

Mikor lehet rálépni?

A gyepszőnyegre lerakás után szükség szerint ráléphetünk, de kerti partit csak a legyökerezés után (kb. 2-3- hét), szervezhetünk.
A vetett fű kíméletes bánásmódot igényel, az első vágásig (Kb. 7-10 cm) nem javasolt “lábbal illetni”, utána is csak fokozatosan terhelhető.

Mennyibe kerül? 

A vetett füveknél az alacsonyabb kezdeti költséget követően hónapokon át több saját vagy szakértői élőmunkát, magasabb vízszámlát, tápanyagigényt jelent s mindez egy kezdetben kevésbé használható és egyenletes, látványra nem olyan vonzó képpel párosul.
A gyepszőnyeg magasabb létesítési költségeket az azonnali magas minőség és a továbbiakban jelentkező megtakarítások / víz, gyomirtó, tápanyag, élőmunka / a későbbiekben ellensúlyozzák.