Mit tehetünk, ha a gyep beteg?

Mit tehetünk, ha a gyep beteg?

Akik követik információinkat már tudják, hogy a legtöbb gyepbetegség okozója rendszertanilag a gombák országába sorolt élőszervezetek. Kinézetre nem elsősorban a jól ismert kalapos gombákra kell gondolnunk, alakjukat is csak mikroszkóp segítségével pillanthatjuk meg, de kártételeik elkeserítő látványán már sajnos megakad a tekintetünk.

Szakmai berkekben nyilvánvaló, hogy a talaj szerkezete, összetétele és minősége, tápanyag tartalma, pH értéke és esetleges fertőzöttsége befolyásolja elsődlegesen a különböző gomba fajok megjelenését a gyepen. De mindez a kerttulajdonosoknak még nem sokat jelent, és amiről nem tudunk eleget, az nehezen tartható kontroll alatt.

A csapadék, illetve jelen esetben a nagy mennyiségű csapadék, (amely nem képes a gyepfelületről időben távozni) kifejezetten
kedvez a gombás betegségek megtelepedésének és tovább terjedésének.

Mit tehet a kerttulajdonos a gyepbetegségek megelőzése képen?

Természetesen az a legjobb, ha az előrelátó tulajdonos a befolyásoló tényezőket már a gyepfelület kialakításakor figyelembe veszi.

Általános probléma, hogy a háztető összegyűjtött csapadékvizét, nem elégséges, néha zsebkendőnyi gyepfelületnek kellene elszikkasztania, ami lehetetlen. A felesleges vizet a gyepfelületről el kell vezetni. Ilyen esetben már a kert és a ház építésénél tervezni szükséges a dréngödrök és szikkasztó árkok elhelyezését. Ezek hiányában a legkisebb problémát a gyep kirothadása fogja okozni.

Az elmúlt években, nem szokványos, jelentős csapadék mennyiség mellett, ázott nappalik, tartófalak, vízzel telt garázsok jelentik a komolyabb bajt. Mindezek mellett, a kertet ismét feltúrva csak meg kell építeni a vízelvezető-szikkasztó rendszert.

Ha a csapadékvizet dréngödör és drénárok nélkül kívánják a gyepen szikkasztani, akkor a csapadék felfogó- és szikkasztó területnek arányosnak kell lennie, a legnagyobb csapadékterhelés esetén is képesnek kell lennie az időbeli szikkasztásra. A gyep nem vízinövény nem tolerálja a tartós vizes közeget, betegségokozó jelenléte nélkül is elkezdődik a szártő rothadása, de előbb-utóbb valamelyik korokozó is megjelenik és bevégzi kíméletlen munkáját.

A tartósan meleg és nedves idő a kórokozók széles körét vonzzák, az elmúlt évek nyaraira jellemző a gombabetegségek felül- vagy visszafertőzésének gyakorisága, több kórokozó együttes fellépése, talajlakó és felületi gombák „garázdálkodása”.

Mit lehet tenni a konkrétan a gombabetegségek fenyegetettségének árnyékában?

Védekezés egyrészt a szokásos preventív szabályok betartása mellett eredményes:

-öntözés optimalizációja (csökkentése) a csapadékfüggvényében,

-rendszeres és szakszerű ápolás, különösen „nem magas, nem alacsony” vágás,

– éles fűnyírókést használunk, csak száraz időben nyírunk,

– a korhadó vagy beteg fákat, gyepszegélyeket összegyűjtjük és elégetjük.

Másrészt felkészülünk a gombabetegség megjelenésére:

-figyeljük a betegségre utaló jeleket!

Milyen tünetek utalnak a gyep gombás betegségeire?

A betegség szimptómák (tünetek) okozta foltok a füvön igen széles színskálán mozognak jellemzőek, az un. „szárazulatos” foltok, melyek szalmás sárgult, illetve barna színűek, extrém narancs és vörös is jelentkezhet. A tünetek lehetnek levélvégi és teljes levéllemez elszíneződésűek is.

A határozott mértani formák, sávok általában emberi tevékenységre vezethetők vissza, a határozatlan rajzolatok, körök jellemzően betegség eredetűek. Állati eredetű vagy talajlakó gombák által termelt nitrogén okán tolult haragoszöld foltok vagy körök is jelentkezhetnek.

A képet tarkíthatják a nyálkás, pókháló- vattapamacs-szerű, vagy ragacsos esetleg rozsdás képletek, melyek mind előrehaladott gombabetegségekre utalnak.

Mit tehet, ha úgy véli már gombabetegséggel fertőzött a kertje gyepfelülete?

1. Mindenképpen bizonyosodjon meg, akár szakember bevonásával, hogy a jelenséget valóban gomba okozza! A felület félrekezelése sok esetben nagyobb kárt okozhat, mintha nem tenne semmit!
2. Mivel a gombás megbetegedések vizes közegben terjednek, a következő feladat a víz megvonása. A felületet ki kell szárítani! Ez az elmúlt időben lehullott sorozatos nagymennyiségű csapadék miatt igen nehéz, szinte megoldhatatlan feladatként jelentkezett. Mindig az adott időjárási körülmények figyelembe vételével kell a vízmegvonás hosszúságát meghatározni (nyári kánikula idején elégséges akár 1-3 nap, nedvesebb és hűvösebb időszakokban akár 1,5-2 hét vagy még több is lehet)
3. A gombabetegség okozta gyepbetegség terjedését fizikális jelenlétünk is előidézheti, fűnyíráskor a gépünk kerekei, pengéje vagy háza is fertőzhet nem beszélve cipőnk talpáról. Prevenció képen vásároljon a legközelebbi gazdaboltban általános gombalőszert illetve gyógyszertárban vagy háztartási boltban fertőtlenítő szert és mossa át az említett felületeket használat előtt és után egyaránt.
4. Tévhit, ha úgy gondoljuk a gyep gombásodása magától meggyógyul! Sok esetben egy fű populáció elpusztulását követő újravetés is meggombásodik. A korokozók képesek a talajba költözni, ahonnan még nehezebb kiűzni. Kérje a Pázsit Doktor®-ok segítségét a gombás fertőzések felszámolására!
5. Vigyázat, a gombabetegséggel fertőzött gyep nem „gyógyítható” egy erős gyepseprűzéssel vagy gyeplazítással. A gombabetegség okozta gyepbetegségek legtöbbje a növények szártövét támadják, sok esetben el is kocsonyásítják. A gyepseprű, gyeplazító vagy szellőztető ebben az állapotban visszafordíthatatlan pusztítást végez a beteg töveken. Először gomba gátló, felszámoló anyagokat kell kijuttatni, és ha a növény már megerősödött, kezdődhet a gyeplazítás.

Ahogyan az emberi bőr gombabetegségei, úgy a fű felületén megjelenő gombák is igen makacs módon viselkednek. Jellemzően gomba típustól függően 2-5 kezelés is szükséges lehet a teljes gyógyulás érdekében. Amennyiben kevesebb kezelés folyik le, mint ahogyan ez szakmailag előirányozott pillanatnyi látszólagos javulás ellenére is visszatérhetnek a betegség tünetei.

Ha szakértő segítségre van szüksége, hívja az illetékes Pázsit Doktor kollégát! Meggyógyult felületen érdemes az előzőekben leírt megelőzési lépéseket végrehajtani, hogy ne fordulhasson elő ismét a jelenség! Gombabetegségek levonulása után, rendszeresen gondoskodjon a gyeplazításról, ha kell, lyuggatásról vagy homokszórásról. Érdemes áttekinteni a kert vízelvezetési képességét a megnövekedett szélsőséges, nagy mennyiségű csapadék elvezetésének szempontjából. Ha a gyep fölé nyúló növények túlzott árnyékot borítanak, érdemes egy ritkítást megfontolni.