Miért fontos és hogyan lehet végzetes?

A növények így a füvek is legnagyobb mennyiségben a nitrogén valamilyen formáját veszik föl és ebből táplálkoznak. Megdöbbentő, de a föld alkotó elemei között nem szerepel a nitrogén. A nitrogén  viszont alap eleme a növényi szervezeteknek, a fehérjék építőeleme, de a klorofil alkotórésze is.  A növények a talajból nitrát vagy ammónium formájában veszik fel. A mezőgazdaságban régebben természetesen az istálló trágya teremtette meg a nitrogén ellátás forrását, illetve a kertészetek értett komposzt talajba forgatásával érték el a nitrogén pótlását. Ennek okán a gyepen is helyes, az őszi időszakban komposzt felül szórással gondoskodni a nitrogén pótlásáról, és szinte életveszélyes növényre nézve műtrágya formájában  a talajra juttatni. 

Miért is van ez?

 A nitrogénbőség késlelteti a növényeknél a  virág képződést és a termés érését, de serkenti a vegetatív fejlődést, fokozza a húsos szövetek gyarapodását. A rostos szövetek erősödése helyett  jelentős nitrogén hatására a növényi szövetek fellazulnak, a növények a nitrogén feleslegben virágaikat hullatják, a levelek feltűnően sötét színűek lesznek. Sajnos több kertész kolléga „rájátszik ” erre a hatásra , amely sajnos igen kockázatos!  

A növény a nitrogén tartalmának növekedésével párhuzamosan a faggyal, kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képessége csökken. A fű növények esetében a nitrogén növekedésgyorsító hatása miatt a szár tövek gyors „megugrása” azok elvékonyodását eredményezi. A szártövek arányosan , de szuper gyorsan növekednek, a gyep nyírása evvel általában nem tart lépést, ezért a fűnyíráskor a kés a szártövekbe vág , ami a fűnövény pusztulásához vezethet.

Mi történik a nitrogén hiányában?

Nitrogén hiányban a növény alulról felfelé sárgul, majd elhal, fiatal növények jellegzetesen veszítenek  élénk zöld árnyalatukból, nem ritkán vöröses vagy élénk sárga színűek lesznek,                      ( amelyek némely gyepbetegség tüneteire is hasonlítanak) a hajtás törpített növekedésű és merev tartású lesz. 

Mi a baj a lemosódással?

Lemosódásról akkor beszélünk, ha a tápanyag hasznosulás nélkül (a növény nem tudja felvenni) a talaj mélyebb rétegeibe távozik. A nitrogén a talajban gyorsan mozog, ezért könnyen kimosódik. A talajban a nitrogén részben szabadon vándorló ionok formájában, vagy a humuszhoz illetve a talaj ásványi anyagaihoz kötődve találhatók.

A szabadon mozgó nitrogén ionok a gyorsan vándorló vízzel könnyen kimosódó nitrátok formájában, illetve részben talajt annak alkotó elemeihez könnyen kapcsolódó, de leválni is tudó ammónium ionok formájában vannak jelen.

A növények gyökereihez álltalában ammóniumionokként jutva válnak felvehetővé,  a növények nitrátot is képesek felvenni. A talajban mozgó ammónium ionok nem sokáig maradnak ebben a formában, mert levegős körülmények között a talajban oxidálódnak és oxigéntartalmú nitrát ionok  alakulnak, a nitrátok azonban már negatív töltésűek és az öntözővízzel elvándorolni kezdenek a talajban a talajvíz folyó vándorlása során felszíni tavakban fáj a folyókban kötnek ki ezzel el ezzel is elősegíti azok nitráttá váló szennyeződéseket. Bár a kis kerti nitrogén trágyázás kis mennyiség így is elősegítheti a környezeti egyensúly helyi megborulását.

Keresd az illetékes Pázsit Doktort! 

Bárány László

Közép- Buda Pázsit Doktora

Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0