A magyarországi éghajlati viszonyok mellett a növényzet tavasszal ébred téli álmából. Viszont a kerttulajdonosokkal szemben a tavasz beköszöntét növényeink nem a naptárból, hanem a levegő és a föld hőmérsékletének emelkedéséből állapítják meg. Ez a fű vonatkozásában is így van. Széles szakmai körben elfogadott az álláspont, hogy átlagos napi 10°C talajhőmérséklet szükséges ahhoz, hogy elkezdődjön a fűfélék vegetációs időszaka. A vegetációs időszak beállta előtt a pázsit alszik. Ebből fakadóan nem vagy csak csekély mértékben vesz fel tápanyagot, nem növekszik. Amennyiben túl korán kezdünk bele a tavaszi gyepgondozási munkákba (gyeplazítás, tápanyagozás, gombabetegségek kezelése), a legkevesebb, hogy feleslegesen dolgozunk. Ennél rosszabb, ha gyeplazítás – az egyik legfontosabb, de egyben leginkább a növényi szervezetet igénybe vevő beavatkozás, amit tehetünk kertünk gyepfelületével –a levélzetre és a gyökérzóna felső részeire tett erőteljes behatásait élelem és „gyógyszer” híján (lásd fentebb) csak egy feleslegesen elhúzódó lábadozás után tudja kiheverni, kinőni a gyepfelület.
Összefoglalva – a gondos gazdát a kertbe hívogató tavaszi napsugarak ellenére – mindenképp érdemes egy-két hetet türelemmel lenni, hiszen a szép zöld gyep látványának elérését a természet ellenében nem tudjuk, és nem is érdemes siettetnünk.
Ha további kérdésed merülne fel, vagy szeretnéd, hogy ezt a munkát elvégezzük helyetted, hívd az illetékes Pázsit Doktor telefonszámát!
Keresd az illetékes Pázsit Doktort!
Csík László
Győr- Moson- Sopron megye
Pázsit Doktora