Gyepbetegség tüneteit tapasztalod?

Azt hitted elkövettél mindent, aztán most, amikor úgy tűnt minden rendben van az egyik reggel a teraszról letekintesz a gyepre, meglepetéssel tapasztalod, hogy rengeteg pókháló van a fűben. Ha valami ehhez hasonlatos, mint itt a képen, biztos lehetsz gyepbetegség ütötte fel fejét:

 

 

Ha jobban körülnézel, egyértelművé válik, hogy a „pókhálók” a talaj közelében szinte behálózzák a felszínt. Mivel pókokat nem látsz és a nap felemelkedésével, locsolás vagy az eső hatására a pókhálók is eltűnnek, nem érezed veszélyesnek a helyzetet. Pedig azzá válthat, mert a következő reggel a jelenség rejtélyesen újra ismétlődik.

Pókháló pók nélkül, mi ez?

A tartósan nedves, esős nyári idő szó szerint „melegágya” a gyep gombák által okozott betegségeinek. Amit láthatunk, főleg reggel, az a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak vékony szövedéke a micélium. A „pókhálók” vagy vattapamacsszerű képződmények több nyári gyepbetegség kísérő jelenségei között is fellelhetők. A betegség tünetek idővel, nyálkásodással, fűelhalással járhatnak együtt, például a Pythium (Szártőrothatás) esetében, amely a frissen vetett füveket fertőzi elsősorban. Micélium képződéssel jár az igen gyakori a Rhizoctonia solani (Barna foltos pusztulás), amely nevéhez híven barna foltok kíséretében okozza a gyep gyors pusztulását. Itt említhetjük a  Sclerotinia homeocarpa (Dollár folt) betegséget is, amely szintén produkál felismerhető micéliumokat, de kevésbé rejtőzködő korai stádiumban, mint a két előzőleg említett, a Dollár folt kis 2-3 cm es kezdeti sárgás foltjairól hamar beazonosítható.

Az említett gyepbetegségek közös vonása a meleg nedves időben való terjedés, viszonylag nagy agresszivitás, a fertőző képességet és a pusztító jelleget tekintve. A gyepbetegségek tüneteinek jelentkezése drámai fordulattá válhat, különösen, ha a kóros állapot a “második fokozatba” kapcsol, sárga esetleg barna foltok jelennek meg a füvön és/vagy nagy területen elindul a gyeppusztulás.

 

Ne kövess el további hibákat , ha a gyeped beteg!

1. A legtöbb kerttulajdonos, ha sárga foltot lát, kapásból vízhiányra gondol ennek okán  az öntözővíz mennyiségét emeli. Jó gondolatnak tűnhet, de a gombás betegségek első tünetei megegyeznek a vízhiány jeleivel, ami félrevezető lehet. Hadd térjek rá egy fontos tényezőre, a gombák okozta betegségek elterjedését a nedvesség segíti, a száraz környezet általában csökkenti. Ha “pókhálót látsz pók nélkül” haladéktalanul kapcsold le az öntöző berendezést! Így nyerhetsz néhány napot ameddig a Pázsit doktor odaér.

2. Ha a fű magas az szintén a gombabetegség elterjedését segítheti. Amennyiben az idő engedi, száraz időben, éles késsel, nyírd le a füvet! Nem jobban mint indokolt lenne, 4 cm alá ne menj! A fűnyírást az egészséges részen kezd és a beteg részen fejezd be! A fűnyírót munka után fertőtlenítsd!  A nyiradékot szállítasd el, ne tedd a komposztálóba. A mozzanat még így sem veszélytelen, mert a gombabetegségek terjedését a fűnyíró is elősegítheti, de a magas fű az átszellőzést gátolja, így mindenképpen a betegség elterjedését erősíti, amit meg kell szüntetni. Ne lepődj meg, a vágott gyep valószínűleg katasztrofálisan fog kinézni, mert a szártövek közelében a pusztulás jobban tombol (eddig is ott volt csak nem látszott).

3. Gyors segítség lehet még egy villás „szurkálás” (öntözőcsövet kerüld!). Az azonnali gyeplevegőztetést vagy gyeplazítást azért tartom rossz gondolatnak, mert a gyepbetegségek legtöbbje „szártőre támad”, és a beteg meggyengült szártőnek egy ilyen beavatkozás a véget is jelentheti. Ne tedd!

4. Ezen betegségek többsége nem „gyógyul magától”, sok esetben hőmérsékleti limiten kívül esve átmenetileg tünetmentessé válhat, később viszont újra visszatér, még az újonnan telepítet füvet is felülfertőzheti.

5. A házilagos eljárásokon túl szakember bevonását javasolom, aki gyors kezeléssel, homokszórással, speciális tápanyag utánpótlással segíti a védekezést. Amennyiben segítségre van szükséged a probléma orvoslásában vedd fel a kapcsolatot az illetékes Pázsit Doktorral!