Kánikulával búcsúzik a Július és hőséggel köszönt be az Augusztus. A nem öntözött gyep területek ezekben a napokban leszalmásodnak, kiégnek, zöld színűket talán a jótékony őszi csapadékkal nyerik majd vissza.

Akinek ”jár”, az kiveszi szabadságát, és ha teheti, el is utazik.

A figyelem elterelődik a gyepről, újból csak akkor kerül a középpontba, mikor a nyaralás végén, megérkezéskor konstatáljuk, hogy erősen foltos, sárga, kiégett úgy egészét tekintve „lepukkant”.

Segítség képen, csokorba szedtük azokat a leggyakoribb hibákat, melyekkel a Pázsitdoktorok a kertekben találkoznak.

Elsődlegesen a vízanomáliákkal foglalkozunk, mert a legtöbb galibát ezek okozzák.

Az öntözés hibái: 

A leggyakoribb öntözési hiba a mennyiség általában csekély volta. Az automataöntöző berendezés nélkül „üzemelő” kertek vízhiányáról nem is szólnék, hiszen egy 300 m2-es kert napi kézi locsolása már önmagában tagoltságtól függően napi 4-5 órát, egy 500m2-es 7-8 órát igényelne a nyári időben.

Valljuk be, ez kevéssé életszerű. Az automataöntöző berendezést kerttulajdonosok jó része sajnos még mindig a tavaszi beállítással üzemelteti… ez már korántsem mondható elégségesnek.

A fűnyírás hibái:

A gyepgondozás során legtöbbször végzett munka a fűnyírás. A nyírást tekinthetjük esztétikai beavatkozásnak, de élettani hatása is meghatározó, amiről hajlamosak vagyunk elfeledkezni.

Gondoljuk meg a gyepek természetbeni nyíratlan állapota köszönő viszonyban sincs a lakókert pázsitjával. Az ősgyepesedett vagy elvadult pázsitfüvek 30-120 cm magasak, a növény részei arányosan nyúltak. A szakszerű nyírás a növényt az ember által elkívánt fejlődésre készteti, valljuk be ez egyfajta törpenövésre kényszerítés. Tesszük mindezt oly módon, hogy a felkalászolás, lehetőségétől, (ami a fű egyik szaporító szerve) is megfosztjuk.

A fűnyírás feladata, hogy a növényt a talaj közeli tartományban nagy zöldállomány növesztésére sarkallja, a hajtásszámot sokszorozza, a földközeli és földalatti hajtások kialakulását, mint alternatív szaporodási lehetőségeket erősítse, összességében az ember általi kényelmes és tetszetős használatot elősegítse. A „hozzáértő fűnyírás” nyomán határozottabb a texturáltáság, csökken a levél szélessége, növekszik a területegységre jutó klorofil mennyisége, zöldebb, tömöttebb, bársonyosabb lesz a pázsitgyep.

Mi az, hogy „hozzáértő fűnyírás”, van a fűnyírásnak minősége? 

Bizony van, és talán nyáron mutatkozik meg leginkább. A nyírásnak nem csak pozitív, hanem negatív hatásai is vannak. A növény a zöldállományában tartalékolja víz és tápanyagszükségletének túlnyomó részét. Ennek már részleges elvesztése is drámai lehet, de a nagyarányú nyári zöldállomány vesztés a gyep halálához vezet. A fűnyírás során a növény stresszt él át, károsodik, minél nagyobb az elvesztett zöldállomány aránya a megmaradóhoz képest a stressz hatás annál nagyobb. Fűnyírás esetén károsodás nélkül kb. az egyharmad zöldállomány vágható. A hőmérséklet emelkedésével arányosan nő a gyep veszélyeztetettsége az alacsony vágás következményeire vonatkozóan. Amit egy tavaszi időben még jól tűr a gyep, nem biztos, hogy kánikulában is elvisel! 

Melegben a gyep regeneráló képessége csökken, a szárazsággal, gombabetegségekkel , ápolási hiányosságokkal kapcsolatos válaszreakciói gyengébbek. A nyírás után a növény leginkább hajtásait igyekszik pótolni, ezáltal a gyökér növekedésére, működtetésére kevesebb energiája jut. Minél nagyobb arányban veszti el zöldállományát, annál nagyobb az esély gyökérdepresszióra, amely a növény halálát okozhatja.

Ha a nyírás olyan alacsony, hogy a növény száraiba vág és a megmaradó zöldállomány a regenerációhoz elégtelen, beszélünk „tarlóvágásról”, amely biztosan a növény pusztulásával jár.

Kánikulai időjárási viszonyok között a gyep a vágási magasság emelésére élettanilag jól reagál. A talaj beárnyékolása okán kedvezőbb talaj közeli mikroklíma alakul ki, nagyobb asszimilációs felület miatt nő a tartaléktápanyag és vízkészlet, a gyökérzet növekedése folyamatos így a tűrőképessége is jobb a növénynek. Ha a fű magassága (pl. utazás miatt) megugrik érdemes nem egy vágással „helyretenni”, hanem két alkalommal, itt is érvényes az „egyharmad szabály”.

 

Néhány jó tanácsa nyári fűnyíráshoz: 

Tervezett fűnyírás előtt 24 órával ne locsolj!

Vizes füvet tilos vágni! A fűnyírás után viszont gazdagon öntözz!

A kés mindig legyen éles, ha nem az, akkor tépni fog, a gyep csúnya lesz és a gombabetegségek előszeretettel támadják.

Ha kerti partit tervezel, előtte nyírj, utána locsolj!

Nyáron a nyesedéket ne hagyd a gyepen!

Ha más végzi a fűnyírást, előtte ellenőrizd, mire készül (a nyírási magasságot, késélesség, stb.)!