A hatékony fűmagvetés praktikái!

A fűmagvetés buktatói, melynek a legtöbb ember áldozatul esik.

Csábítóan egyszerűnek, és gyors sikert ígérőnek tűnik a fűmag vetése, mégis a hobbikertészek házilagos kivitelezésű vetései, gyakran nem eredményesek, és van úgy, hogy a szakembereké sem.

“Miért? Miért nem sikerült, amikor a természetben, vadon nő, senki sem gondozza, és mindenhol olyan gyönyörű zöld?” 
Erre szoktam mondani: “Ja, kérem a Természet az nagyon ért hozzá”

Tanulhatunk tőle (!) Például tökéletes fajta kiválasztást az adott talajtípushoz, éghajlathoz, csapadékhoz.
Ha beavatkozunk a Természet rendjébe, legalább olyan jónak kellene lennünk, mert ha nem vagyunk eléggé felkészültek feltételek biztosítására, a visszarendeződés azonnal megindul. A füvesítés összetett feltételrendszer eredményeként lehet sikeres, de ez elmondható a pázsit későbbi fenntartásáról is.
Sajnos a legtöbben már az elején elrontják.

Elkövetnéd Te is ezeket a hibákat?

  • Elnagyolt, vagy szakszerűtlen a kerttervezés, elhanyagolják a tereprendezést, a talaj nem egyenletes. Nincs átgondolva a vizek elvezetése. Mindez teljesíthetetlen fenntartási feladatokat, gyors eróziós hatásokat, súlyosabb esetben akár omlást okozhat.
  • Nem fordítanak figyelmet a talajra, amely lehet fertőzött, szennyezett, építési törmelékkel teli, ez esetben akár ki sem kel a fű, vagy erőszakos gyommagvakkal (pl. tarack) kevert, lesoványodott, tápanyagszegény, amely a gyors elvadulást vetíti előre.
  • Nem elegendő vastagságú termőtalaj. A gyep optimális fejlődéséhez 20-35 centiméternyi termőrétegre van szükség. Szerepe, hogy raktározza a vizet és a tápanyagokat, ezért minél vékonyabb, annál gyorsabban szárad és merül ki, magyarán nagyobb lesz az ápolásigénye.
    A sokkal gyakoribb öntözés és tápoldatozás ebben az esetben elengedhetetlen, de tökéletes megoldást nem biztosít, ezért már a kert kialakításánál ügyelni kell, hogy mindenhova legalább ez a mennyiségű föld kerüljön. Különös figyelemmel kell lenned, ha az altalaj sziklás, agyagos, vagy homokos, ez más és más veszélyeket rejt a jövőre nézve.
    Ha a sziklás talajon nincs elég termőréteg a gyökerek, nem tudnak kifejlődni, ezért a növény talajszint feletti része is elsatnyul, gyomosodik, megbetegszik, a növény elhal, a földet közvetlen eróziós hatás éri.
    Ha a talajban túl sok az agyag, a víz nem képes elszivárogni, a gyökerek eláznak, nem tudnak oxigént felvenni és szétrohadnak, az oxigén hiány miatt a növény megfullad. Ennek az eredményeként ritkul a fű, megjelennek különféle gyepbetegségek, és persze gyomosodás.
    Ha az altalaj homokos, nem tudja jól megtartani a vizet és a tápanyagot. Visszatérő jelenség lesz a gyep sárgulása és a gyomosodása.
    Lehet, hogy a füvesítés legnagyobb költségtényezője a föld lesz, ezért nagy körültekintéssel kell eljárni vásárláskor. Saját termőföld használhatóságát illetően megérheti a föld laborvizsgálata.
  • A vetés előtt nem maradhat el a gyomirtás.
    Gyomos terület befüvesítésekor az első lépésnek a vegyszeres gyomirtásnak kell lennie. Erőszakos gyomok (tarackos fűfélék, apró szulák, szeder, stb.) esetén, akár többször is ismételni kell a kezelést. Számítani kell arra is, elhanyagolt terület esetén, hogy a gyomok a megelőző években milliónyi magot is szórtak, melyek a földbe keveredve kihajtanak. Ebben az esetben a gépi kapálás és tereprendezés után pihentetni kell a talajt, megvárni, míg kihajtanak, majd újra el kell végezni a gyomirtást. Ugyanez az eljárás a hozatott termőfölddel is.
  • Nem megfelelő a talaj-előkészítés.
    Füvesítés előtt a tömörödött, összeállt talajt meg kell forgatni, fel kell ásni vagy kapálni legalább 15-20 cm mélyen, hogy elvégezhessük a tereprendezést, bedolgozzuk az elpusztult növényi maradványokat. Az így megművelt föld könnyebben veszi fel, és tovább tartja meg a nedvességet és a tápanyagokat, akadályozza a pangó víz kialakulását, és a fű is könnyebben és mélyebbre növesztheti gyökereit.
  • A pázsit gyepek általában nem egyfajta (monokultúrás), hanem keverék növénytársulások.
    A keverékek célja a különböző fajták kedvező tulajdonságainak ötvözése, legalább is ennek kéne lenni.

Tehát a fűmagvetés általában 4-6 fűfajt tartalmazó magkeverékkel történik, bár ez a vásárlóban ritkán tudatosul, mivel a keverékek többnyire fantázianévvel vannak ellátva: Sport, Park, Golf stb. Figyelem ez a golf, nem az a golf, ami a sportpályán van. A fűmagos csomagok azért is tartalmaznak többféle fűfaj magjait, mert különböző növekedési típusú fűfajták léteznek. Ilyenek az aljfüvek, amelyek a földfelszín közelében elágazó dús zöldfelületet adnak, vannak a szálfüvek, amelyek magasabbak, lazább levélzetűek. Az eltérő növekedési formákon túl a keverékek használatát adaptálási (alkalmazkodási) képesség erősítése is indokolhatja. Száraz, napos helyre, vagy árnyékba, kötött talajra, vagy laza homokra vetett többféle fűből lesz, amelyik nem bírja az adott körülményeket, ki sem kel, vagy csak pár napig-hétig marad életben. De olyan fűfaj magja is lesz a keverékben, amelyik éppen azokat a körülményeket kedveli, így gyorsan elszaporodik majd. Tehát nem lehetetlen, ha elvetünk egy hatféle fűfajból álló keveréket, és egy év múlva megnézzük a gyep fajösszetételét, mindössze 3-4 fajt találunk benne.

A professzionális gyepek vetésekor fűfajok ismerete elengedhetetlen, hogy tudatosan megválogassuk az egymáshoz illő kívánt fajtákat. De maradjunk az életszerű hétköznapi követelményeknél, árnyékos helyre árnyéktűrőt, fagyzugos helyre fagytűrőt, öntözetlen területre pedig szárazságtűrő fűfaj magjait válasszuk. Ha nagyobb terület vetésébe fogsz, az egyöntetűség érdekében célszerű a keveréket egyszerre bekeverni! A keverék attól is lehet, “gyenge” hogy a füvek egyáltalán nem illenek össze, nem hasonlítanak, (morfológiai nem egyezőség) vagy valamely alkotó erőszakosabb (karakterisztikai ellentét) és ez által rövid időn belül egyeduralkodóvá válik (monokultúra).

  • Mindezek után következnek a vetés technikai feladatai
    A helytelen mennyiségű és egyenetlenül kiszórt fűmag eredménye nehezen záródó, ritkás pázsit.
    Kevés fűmag esetén a gyomok előszeretettel “ülnek be”, a túl sok mag pedig sűrű kelést eredményez, fenn áll a kockázat, hogy a gyep befülled és a fiatal fűben gyors pusztítást végző penészgombák jelennek meg. 
  • A fűmag túl mély vagy túl sekély bedolgozásának eredménye foltokban csírázó fű.
    A magvetés során a magot a talaj felső fél-egy cm-es rétegébe kell eljuttatni, ezt a hagyományos vetéseknél hengerezéssel érik el, tehát e mozzanat elhagyása drámai kifejletet eredményez. Az optimális csírázáshoz a fűmag némi fényt és oxigént is igényel, ezért káros a mélyre juttatása. A föld felszínén heverő csírázó magot viszont a gyors kiszáradás veszélyezteti, a madarak hamar felcsipegetik, és a nem megfelelően beágyazott magot a szél is könnyedén szárnyára veszi.
  • Az indító trágyázás elhagyása esetén lassan növő, nehezen sűrűsödő fűvel kell számolnod. Ez előre vetíti azt a képet, hogy a gyepfelületet ellephetik a gyomok, amelyek a növendékfűben jó ideig nem irthatók.
    A tartós hatású szerves trágya bekeverése mellett szükség lehet más starter tápanyagok bedolgozására is, amely a kezdeti felfokozott nitrogén és foszfor igényt képes kielégíteni. Használatával gyorsabban és kisebb kockázattal kaphatsz használható és szép pázsitot.
  • A füvesítés követően a legfontosabb teendőd a vetés optimális és folyamatos öntözése. Elégtelen mennyiségű vagy rendszertelen öntözés következtében a magok részben vagy egyáltalán nem csíráznak.
    Egész eddigi munkád sikeressége azon múlik, hogy vetés után folyamatosan nedvesen tudod-e tartani a talaj felső pár centis rétegét. A kezdeti nagyobb vízigény biztosítására a fűfajták jellegétől függően 3-4 hétig figyelned kell, ami napi többszöri (akár napi 3-4-szeri) locsolást is jelenthet az évszaktól, időjárástól és talajtípustól függően.
  • A vetés túlöntözése miatt egyenetlen sűrűségű lehet a csírázás, foltokban sárgás lesz a növendékfű.
    Az automata öntözőrendszer túl gyakori öntözési ciklusa, egy rosszkor jövő felhőszakadás könnyen vezethet vetésünk elázásához. Ilyenkor a gyenge vízelvezetésű talajokon a mélyedésekben megáll a víz, és megfosztja az oxigéntől a gyenge fűszálakat, és a mélyebb talajrétegekbe mossa le a létfontosságú nitrogént. A többlet csapadék az erősebben lejtős terepről lemossa a magot a mélyebben fekvő részekre, tönkretéve a szép egyenletes vetésedet. Fontos tényező a vetés utáni gyakori öntözés ritkítása a teljes csírázás után, mert az állandóan nedves fűszálak között gyorsan felüthetik fejüket a szártőbetegségek, amelyek részleges vagy teljes pusztítást is végezhetnek a gyepen.
  • Szerencsés esetben kinő a fű, lehet, hogy nem egyenletes, néhol jobban nő, máshol kevésbé, kicsit vagy nagyon gyomos de a Miénk. Ezek a tünetek ugyanis még a jövőben korrigálhatók.
    Ha eléri azt a magasságot, hogy a fejlettebb füvek már szomszédaikra kezdenek dőlni (8-12 cm), vágnod kell!
    Először is tervezett vágás előtt ne öntözz, ha lehet előző nap sem, a vágásra ne válassz reggeli időpontot, nem lehet harmatos a fű vagy vizes a föld. A fűnyíró nagysága a kert méretéhez legyen arányos, de az első nyírást végezd könnyű géppel, ha a tied nem ilyen, kérj kölcsön! Nem szabad a gyepet a kerekekkel felszántani, “kímélő” üzemmódban türelemmel végezd, tanuld a kerted, vigyázz a rézsűkre, gerincekre, a nyírási irányokra. Előbb olvasd el, hogyan kell csinálni, a hírlevélből, illetve weboldalunk blogjából megtudhatod, ha nem megy rutinból.

A vetések teljes kockázatát kizárni nem lehet, de számottevően csökkenteni igen. A gépi vetések legyenek ezek szárazvetések (komposztos, humuszos magágy vetés), avagy vizesvetések (hidrovetés) mérséklik a veszélyeket, természetesen a talaj-előkészítés fontossága, a vetési technológia különbözősége mellett is fennáll.

Ha segítségre van szükséged, keress bennünket és orvosoljuk a problémád.

Bárány László
Közép-Buda
Pázsit Doktora